2011. május 22., vasárnap

Devecseri Gábor: Állatkerti útmutató

Szegény Devecseri Gábor. Vajon a Metamorphoses fordítása vagy A meztelen istennő és a vak jövendőmondó megírása közben gondolkodott-e arról, melyik művét fogják a legtöbbet újra kiadni? (Na jó, a Homéroszokon kívül.)

Az Állatkerti útmutatónak jelen pillanatban négy változata lelhető fel a könyvesboltokban, a könyv formátumúak egyikét Réber László, másikát Boros Krisztina illusztrálta, ahogyan az egyik leporellót is - a másik leporelló rajzolója ismeretlen, de a képeket elnézve talán nem véletlenül tartják titokban a kilétét.

Réber munkáit nagyon szeretem, és ezzel, azt hiszem, sokan vannak így. Rajzai állandó partnerként kísérték Lázár Ervin, Janikovszky Éva és Gerald Durrell történeteit, és persze annyi mást is. Ilyen kedves élményeim alapján vettem le az általa illusztrált Állatkerti útmutatót a könyvesbolt polcáról, de ahogy végiglapoztam, már tettem is vissza a helyére. Hogy miért is? Nos, a Réber-rajzok tökéletesen illeszkednek a prózai művek szövegébe, de a rövid, többségükben négysoros versek mellett szinte elvész a finom vonalak pókhálója. A jelenlegi kínálatból talán mégis ez a változat a legtetszetősebb.

Mi viszont maradunk a celluxszal diszkréten reparált régi kiadásunknál, amelyben Borsos Miklós képzőművész akvarelljei kísérik a verseket. És amely bővített kiadás, szerepel benne az alábbi vers (a Réber illusztrálta kötet a rövidebb változat alapján készült):

Egy tapasztalt, bölcs menyét
noszogatja a menyét:
- Jól surranj az ólba, lányom;
mert nekem olyan a lényem:
mindig friss csirkére vágyom;
fölösleges pihenőkről
s az ügyetlen, puha nőkről
nagyon rossz a véleményem.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése